www.LUTHER.de
Deutsch English
nederlands magyar

Legendák Luther életébõl
Luther kora, a XV. század
Luther életrajza
Luther barátai ismerõsei
Katharina von Bora, Luther felesége
Melanchthon Fülöp, 'Németország tanítómestere'
Bölcs Frigyes választófejedelem
Justus Jonas
az idõsebb Lukas Cranach

Rendezvények, irodalom, internet





Melanchthon Fülöp (1497-1560)

Melanchthon Fülöp

Melanchthon Luther mellett Wittenbergben

Melanchthon személyisége Lutherétõl talán abban különbözik leginkább, hogy míg Luthernál a hitbéli megfontolások teljesen elszakították a humanizmustól, addig Melanchthonnál a vallásos gondolatok teljesen mehfértek a humanista beállíottságával. Ezt talán annak is köszönhette, hogy Reuchlin, a kor híres humanistája közeli rokona volt.

Luther és Melanchthon közötti viszony egyre nagyobb intenzitást kapott. Már az egyetemen együtt dolgoztak, amikor is egyfajta bennsõséges barátság kezdett kialakulni közöttük. Ezt a belsõséges viszonyt leginkább Melanchthon egyik barátságukról szóló kijelentésében lehet érzékelni: "Szívesebben meghalnék, mithogy ettõl az embertõl elválasszanak."

Luther a reformáció gondolataival Melanchthont könnyen meg tudta gyõzni. A többi egyetemi kollégával való viszonyát a reformáció kezdetén állandó veszekedés, vita jellemezte.

Melanchthon és a Teológa

Melanchthon 1518-as székfoglaló beszéde, amelyet a görög nyelv fontosságáról tartott jó benyomásokat keltett az ifjú professzorról Lutherben. Melanchthon már a korábbi egyetemi tanulmányai alatt megkezdte a teológiai stúdiumok elsajátítását, Wittenbergben már akadémiai fokot ért el ebbõl a tárgyból. Késõbb elõadásokat is tartott a bibliai tárgyakból. Egy-egy disputa alkalmával Luther szakvéleményét is kikérte és gyakran volt luther beszélgetõpartnere.

Az univerzálisan képzett

Mint egyetemi tanár, foglalkoztatta a filozófia, történelem, orvoslás és fizika. Ennek ellenére életében mindig is az alacsonyabb fakultánson, a filozófiain maradt.

Melanchthon volt korának legolvasottabb egytemi szerzõje. A mûveit 1800-ig folyamatosan használták az egyetemeken és egyéb iskolákban.

Melanchthon Luthertõl sajátította el a reormátori teológia lényegét, Melanchthon viszont Luthert tanította koiné görög nyelvre. Ez volt az, ami késõbb arra motíválta Luthert, hogy a Bibliát a nép nyelvére, vagyis közérthetõ német nyelvre fordítsa Wartburgban.

 

Melanchthon a vallási párbeszédekben és tárgyalásokon

A lipcsei dispután 1519-ben, elsõ nagy egyeztetõ tárgyaláson, ami Luther és a római kúria között zajlott,már Melanchthon is jelen volt. A tárgyaláson, ahol Luther Eck Jánossal, a hirhedten éleselméjû katolikus teológussal vitatkozik, Melanchthon kis cédulákra bibliai igehelyeket gyûjt ki, amelyek a pápa elsõbbségét tagadják.

A késõbbi tárgyalásokon Melanchthonegyre fontosabb társa és segítõje lesz Luthernak, sõt, ha a kiátkozott Luther nem sólhat, õ lesz a reformáció vezetõ szemlysége.

Loci communes, az elsõ evangélikus dogmatikaLuther, a reformáció prófétája fáradhatatlanul dolgozik az új teológián, de sajnos hiányzik belóle a rendszeresség. A lutheri teológia rendszerezése Melanchthon feladata: õ írja meg 1521-ben az elsõ érvényes összefoglalását a reformáció tanainak, a "Loci Communes"-t. Luther rendkívül lelkesedett a könyv olvasásakor és a Biblia folytatásának nevezte.

1530-as augsburgi birodalmi gyûlésen Melanchthon a ismét a reformáció oldalán lép fel, Luther nem lehet jelen, hiszen a birodalmi átok még érvényessége miatt nem hagyhatja el a Szász tartományt. A tárgyalások során fellépõ nehézségeket és a római katolikus oldal támadásait Melanchthon mesterien gyõzi le. Az augsburgi tárgyalásokat megelõzõen több iratot is létrehoztak, melyek alapján Melanchthon még a birodalmi gyûlés kezdete elõtt megírja a "Confessio Augustana"-t, vagyis az Ágostai Hitvallást. Ma az evangélikus lelkészeknek erre kell esküt tennüik ordinálás alatt.

Luther halála után Melanchthon lesz a reformáció szellemi továbbvivõje és vezetõje. Melanchthont a veszekedés útjáról inkább a kibékülés útjára tért át, igyekezett mind a róami, mint a kálvini irányzattal megbékülni. A kálvini irányzat feé mutatott engedékenysége miatt néhányan csalódtak benne, hiányolták belõle luther hevességét és tántoríthatatlanságát.


Rövid életrajz:

  • 1497 Melanchthon Brettenben (eredetileg Schwarzerd néven) megszületik.
  • 1509 heidelbergi egyetemre megy tanulni.
  • 1511 Baccalaurus lesz (az elsõ akadémiai fokozat).
  • 1512 Tübingenbe megy át tanulni.
  • 1514 megszerzi a magistrátust.
  • 1518 mint a görög nyelv professzora egyetemi tanár lesz Wittenbergben.
  • Melanchthon több fontos tárgyaláson részt vesz a reformáció oldalán.
  • Luther legfontosabb munkatársa lesz.
  • Nagy iskola és egyetemi reformot hajt végre a Szász birodalom területén, ezért késõbb megkapja a "Praeceptor Germaniae" címet (Németország tanítómestere)
  • Megírja az elsõ evangélikus dogmatikai könyvet "Loci communes" címen 1521-ben és a "Confessio Augustana"-t az evangélikus egyház legfontosabb hitvallási iratát 1530-ban.
  • Luther halála után a reformáció vezetõje lesz.
  • 1560 meghal Wittenbergben.

 

Copyright(c) KDG Wittenberg 1997
Copyright(c) KDG Wittenberg 1997